Házasság felbontása és különválás

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság bíróságon kívüli felbontásának egy fajtája van:

a házasság felbontása ügyvéd által ellenjegyzett, egy közjegyző hivatalos nyilvántartásában rögzített magánokiratba foglalt közös megegyezéssel („divorce par consentement mutuel”).

A házasság felbontásának négy esete van:

a házasság felbontása közös megegyezéssel;
a házasság megromlásának elfogadásával történő válás („divorce par acceptation du principe de la rupture du mariage”) vagy elfogadott válás („divorce accepté”);
a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti válás („divorce pour altération définitive du lien conjugal”);
a házasság felbontása vétkesség miatt („divorce pour faute”).

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házasfelek akkor kérhetik a házasság ügyvéd által ellenjegyzett, egy közjegyző hivatalos nyilvántartásában rögzített magánokiratba foglalt közös megegyezéssel történő felbontását, ha megegyeznek a házasság megromlásának elfogadásában és elfogadják annak valamennyi következményét. Ügyvédeikkel megállapodást kell kötniük, amelyet a két fél és ügyvédjük egy gondolkodási időt követően ír alá. Amennyiben van egy vagy több gyermekük, őket tájékoztatni kell a meghallgatáshoz való jogukról. Ha legalább egyikük meghallgatás iránti kérelmet nyújt be, a feleknek közös megegyezéssel kell kérniük a családjogi bíró („juge aux affaires familiales”) közreműködését a házasság közös megegyezéssel történő, bíróság általi felbontása érdekében, hogy a gyermeket meghallgathassák.
A házasság közös megegyezéssel történő, bíróság általi felbontását a házastársak csak akkor kérhetik, amennyiben a gyermek meghallgatása szükséges, ha a házastársak egyetértenek a házasság megromlásában és elfogadják annak minden következményét. Ebben az esetben nem kell felfedniük a házasság felbontásának indokait, és csak az annak következményeit szabályozó megállapodás tervezetét kell benyújtaniuk a bíró jóváhagyására. A bíró csak abban az esetben utasítja el e tervezet jóváhagyását, ha a gyermekek vagy valamely házasfél érdekei nem élveznek kellő védelmet.
Az „elfogadott válást” az egyik házastárs kezdeményezheti, a másik pedig elfogadhatja, illetve azt a házastársak közösen is kérhetik. A házasság közös megegyezéssel történő felbontásával ellentétben a házastársak elfogadják a válás tényét, következményeiről azonban nem tudnak megállapodni. Ezért e tekintetben a bírónak kell döntenie.
A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti házasságfelbontást valamely házastárs abban az esetben kérheti, ha a házaspár a házasság felbontása iránti kérelem benyújtásának napján már legalább egy éve nem él együtt. Ez esetben vélelmezhető, hogy nem áll fenn életközösség, és a felek fel kívánják bontani a házasságot.
A házasság valamelyik fél vétkessége miatti felbontását az egyik házastárs kérheti a másik házastársnak felróható, a házastársi feladatok és kötelezettségek súlyos vagy ismétlődő megsértését jelentő olyan cselekmények miatt, amelyek elviselhetetlenné teszik az életközösség fenntartását.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

Megszűnnek a hűség, az életközösség és a segítségnyújtás iránti kötelezettségek, amint a házasság felbontását kimondó bírósági határozat jogerőssé válik, vagyis már nem lehet jogorvoslattal élni ellene.
Ezt követően mindkét házasfél szabadon újraházasodhat.
A házasság felbontását követően mindkét házastárs elveszíti a jogot házastársa vezetéknevének viselésére. Mindazonáltal az egyik házastárs a másik házastárs beleegyezésével vagy a bíró engedélyével tovább viselheti a másik házastárs nevét, ha igazolja, hogy ehhez saját magának vagy gyermekeinek különös érdeke fűződik.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házasság felbontása a házassági vagyonjogi rendszer felszámolását és adott esetben a vagyontárgyak felosztását vonja maga után.
A válás nincs hatással sem a házasság során realizálódott előnyökre, sem a meglévő javak ajándékozására. Ugyanakkor automatikusan megszűnnek azok a házasságból származó előnyök, amelyek a házassági vagyonjogi rendszer felszámolásakor, az egyik házastárs halálakor vagy halál esetére szóló vagyonátruházáskor lépnek érvénybe.
A házasság bíróságon kívüli közös megegyezéssel történő felbontása esetén a válás kimondásának feltétele a házastársak közös vagyoni érdekeltségeik felszámolására vonatkozó megállapodása. A házasság felbontásának más formái esetében a házastársak a válás előtt megállapodhatnak ebben, de nem kötelesek erre. Ebben az esetben az elszámolásra később kerül sor.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

A házasság felbontása semmilyen sajátos következménnyel nem jár a – főszabály szerint továbbra is mindkét szülőt megillető – szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályokat illetően. A bíró azonban határozhat úgy, hogy csak az egyik szülőre bízza a szülői felügyelet gyakorlását, ha ez áll a gyermek érdekében. Meg kell határozni a szülői felelősség feltételeit (szokásos tartózkodási hely, láthatási jog stb.)

Mindkét szülőnek továbbra is hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához és oktatásához. Ez a hozzájárulás az egyik házastárs által a másiknak fizetett tartásdíj formájában valósul meg, de történhet a gyermek érdekében felmerülő költségek egészben vagy részben történő, közvetlen viselése formájában is. Ez fizethető használati jog vagy lakhatási jog formájában is.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

Megjegyzés: Az egyik házastárs által a másiknak nyújtott tartás ideiglenes intézkedés, vagyis csak a válás kimondásáig kell tartásdíjat fizetni. A válás kimondása után az egyik fél kizárólag kompenzációs támogatás fizetését („prestation compensatoire”) vagy kártérítést („versement de dommages-intérêts”) követelhet a másik féltől. Ez megállapítható a házasság bírósági vagy bíróságon kívüli közös megegyezéssel történő felbontása esetén közös megegyezés alapján, más esetekben pedig a bíró állapítja meg.

A támogatás fizetésének célja a házasság megromlása által a felek életkörülményeiben esetleg előidézett egyenlőtlenség ellensúlyozása. A kifizetés összegét a bíró a felek jövedelmének és szükségleteinek figyelembevételével állapítja meg. Ez a természeténél fogva átalányösszeg, amelyet főszabály szerint tőke formájában kell fizetni:
- pénzbeli juttatásként, megegyezés szerinti fizetési módon;
- vagy vagyontárgy tulajdonjogának vagy használati, lakhatási vagy haszonélvezeti jognak ideiglenes vagy holtig tartó átruházásával.

A kompenzációs támogatásról kivételes esetben meg lehet állapodni életjáradékként is, amely a felek anyagi viszonyaiban vagy szükségleteiben bekövetkező változások esetén lefelé módosítható.

Kártérítés akkor ítélhető meg valamely házastársnak, ha a válás számára különösen súlyos következményekkel járt:
- amikor ő volt az alperes a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt benyújtott válóperben, és ő maga nem nyújtott be a házasság felbontása iránti kérelmet;
- vagy amennyiben a házasságot felbontó határozat születik a másik féllel szemben, aki a házasság megromlásáért kizárólagosan okolható.

(Lásd „Tartási követelések – Franciaország”).

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A különválás („séparation de corps”) olyan jogintézmény, amely megszüntet egyes házastársi kötelezettségeket, például a házastársak együttélési kötelezettségét, anélkül, hogy a házasság felbomlana. Így ilyenkor nem lehet újraházasodni, és a tartási kötelezettség is fennáll.

5 Melyek a különválás feltételei?

Az esetek és az eljárás ugyanazok, mint a házasság felbontása esetében, de nem lehet bíróságon kívül, közös megegyezéssel eljárni.
Főszabály szerint az a házastárs, akivel szemben különválás iránti kérelmet nyújtanak be, viszontkeresetet terjeszthet elő a házasság felbontása vagy különválás iránt, az a házastárs pedig, akivel szemben a házasság felbontása iránti kérelmet nyújtanak be, szintén kérheti a házasság felbontását vagy a különválást.
A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti felbontása esetén nincs lehetőség különválás iránti viszontkereset benyújtására – csak a házasság felbontása kérhető.
Ha a házasság felbontása és a különválás iránti kérelmet egyszerre nyújtják be, a bíró először a házasság felbontása iránti kérelmet bírálja el. Csak akkor vizsgálja meg a különválás iránti kérelmet, ha úgy dönt, hogy nem mondja ki a házasság felbontását. Amennyiben mindkét kérelem valamely fél vétkességén alapul, a bíróság egyszerre bírálja el őket, és ha helyt ad nekik, akkor a házasságot mindkét házastárs vétkessége alapján bontja fel.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

A különválás jogkövetkezményei

A különválás véget vet az együttélési kötelezettségnek, a segítségnyújtás, a hűség és a tartás iránti kötelezettség azonban fennmarad. Ezenfelül a bíró eltérő döntése hiányában a feleség tovább viselheti a férj nevét. A tartási kötelezettség azt jelenti, hogy az egyik házastárs kötelezhető arra, hogy tartásdíjat fizessen a másik házastársnak, amennyiben ez utóbbinak szüksége van erre. A tartásdíj összegét a vétkességtől függetlenül állapítják meg, kivéve, ha a tartásdíjban részesülő házastárs súlyosan elmulasztotta kötelezettségei teljesítését a házasság során. A tartásdíj tőkeösszeggel váltható fel, ha a fizetésre kötelezett házastárs vagyona erre lehetőséget ad.
Ami a vagyontárgyakat illeti, az ítélet automatikusan a házastársak vagyonának szétválasztását írja elő (a Polgári Törvénykönyv 302. cikke).
Az egyik házastárs halála esetén a másik házastárs öröklési joga változatlanul fennáll, és a túlélő házastársra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni rá. Közös megegyezéssel történő, bírósági különválás esetén azonban a házastársak dönthetnek úgy, hogy megállapodásukban lemondanak az öröklési jogukról.

A különválás házasság felbontására változtatása

Valamely házastárs kérelmére a különválást kimondó ítélet teljes joghatállyal a házasság felbontását kimondó ítéletre vonatkozó joggá alakítható, ha a különválás már két éve tart. A bíró tehát kimondja a házasság felbontását, és határoz annak következményeiről. A különválás okai lesznek a házasság felbontásának okai. A vétkességre vonatkozó megállapítás nem módosítható.

A különválás valamennyi esetében, az a házastársak együttes kérelmére, közös megegyezéssel a házasság felbontására változtatható. Ha azonban a különválást bíróságon történő közös megegyezés alapján mondják ki, akkor az kizárólag közös megegyezéssel változtatható a házasság felbontására.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasság érvénytelenítése („annulation du mariage”), amelyet ítéletben kell kimondania, visszamenőleges hatállyal megszünteti a házasság valamennyi jogkövetkezményét, oly módon, mintha az soha nem is állt volna fenn.

Ebben eltér a házasság felbontásától vagy a különválástól, amelyeknek csak a jövőre nézve vannak jogkövetkezményei.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelenítésének indokai különbözőek attól függően, hogy a házasság megtámadható-e („nullité relative”) (amikor a beleegyezés érvénytelenségére vagy a házasságkötést engedélyezni hivatott személyek engedélyének elmaradására hivatkoznak) vagy a házasság semmis („nullité absolue”) (közrendi feltétel be nem tartásának esetén) van szó.

Megtámadható házasság

Három esete lehetséges:

tévedés történt a személyt vagy a személy lényeges tulajdonságait illetően;
kényszerítés;
azon személyek engedélyének hiánya, akiknek szükséges az engedélye.

Az érvénytelenítés iránti kérelmet csak meghatározott személyek nyújthatják be: az a házastárs, akinek a beleegyezését csalárd módon szerezték meg, vagy aki a házasságkötéskor cselekvőképtelen volt, azok a személyek, akiknek a házassághoz beleegyezésüket kellett volna adniuk vagy az ügyész.

Az érvénytelenítés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha a házasság megkötésétől számított öt éven belül nyújtják be (vagy az attól számított öt éven belül, hogy az érintett személy a házasságkötéshez történő beleegyezési korhatárt elérte).

Semmis házasság

A megegyezés teljes hiánya, kiskorú házasságkötése, bigámia, vérfertőzés, az egyik házasfél távollétében történt házasságkötés, az anyakönyvvezető hatáskörének hiánya és a titkos házasság.

A kérelmet bármely, a keresetindításban érdekelt személy, illetve az ügyész nyújthatja be, a házasságkötéstől számított harminc éven belül (vagy az attól számított öt éven belül, hogy az érintett személy a házasságkötéshez történő beleegyezési korhatárt elérte).

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A megtámadható vagy semmis házasság esetén a joghatások azonosak.

A házasságnak mind a személyi, mind a vagyoni jogkövetkezményei megszűnnek, mivel a házassági köteléket úgy kell tekinteni, mintha az soha nem is létezett volna. Ha például az egyik házastárs elhunyt, a házasság érvénytelenítése minden öröklési jogtól megfosztja a másikat.
Ez az elv enyhíthető azonban, ha az egyik vagy mindkét házastárs jóhiszeműen járt el a házasságkötéskor. Ebben az esetben a „vélt” házasság („mariage putatif”) érvénytelen marad, de úgy kell kezelni, mintha egyszerűen csak felbontották volna. Következésképpen az érvénytelenség megállapítása előtt beállt valamennyi polgári jogi, személyi és vagyoni joghatás fennmarad.
A gyermekek tekintetében a szülők házasságának érvénytelenítése nem vált ki joghatást, és a helyzetüket úgy kezelik, mint a házasság felbontása esetén.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A házasság felbontását és annak következményeit bíróságon kívüli közös megegyezéses eljárás révén is ki lehet mondani, amely két ügyvéd és egy közjegyző részvételét igényli, de bíróét nem, kivéve, ha a gyermek meghallgatást kér.

Minden más esetben részt kell vennie a bírónak, de a felek közvetítőt vehetnek igénybe a bírósági eljárást megelőzően vagy azzal egyidejűleg.

A közvetítést a bíróság is javasolhatja. Ezzel egy természetes személyt vagy egy szervezetet bíznak meg, amelynek az a feladata, hogy meghallgassa a feleket, mérlegelje az álláspontjaikat, és segítse őket abban, hogy megoldást találjanak a vitájukra.

E közvetítést követően azok a felek, akiknek sikerült megállapodásra jutniuk, a bíró elé terjeszthetik a megállapodásukat jóváhagyás céljából, vagy pedig választhatják a bíróságon kívüli közös megegyezéses eljárást.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

Hol nyújthatom be a kérelmet?

A házasság felbontása vagy különválás iránti kérelem

Ezeket a kérelmeket ügyvéd által a bíróság hivatalához („tribunal judiciaire”) benyújtott kérelem formájában kell megtenni.

Az illetékes bíróság

annak a helynek a bírósága, ahol a családi otthon található;
ha a házastársak külön élnek, és közösen gyakorolnak szülői felügyeletet, akkor annak a házastársnak a lakóhelye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermekek élnek;
ha a házastársak külön élnek, és csak egyikük gyakorol szülői felügyeletet, akkor annak a szülőnek a lakóhelye szerinti bíróság;
más esetekben a nem a kérelmet benyújtó házastárs lakóhelye szerinti bíróság;
közös kérelem esetén a házastársak választása szerint valamelyik házastárs lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.
Érvénytelenítés iránti kereset
A házasság érvénytelenítését az alperes lakóhelye szerinti regionális bíróságtól kell kérni. A kereset bírósági végrehajtó által kézbesített idézés formáját ölti.
A házasság ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat révén történő felbontása közös megegyezéssel:
A felek és a két ügyvéd által aláírt megállapodást egy Franciaországban működő közjegyző hivatalos nyilvántartásában kell elhelyezni.

Benyújtandó iratok

A házasság felbontása vagy különválás iránti kérelem

A házastársaknak a házasság felbontásával kapcsolatos összes ügyben meg kell adniuk az azonosításukhoz szükséges valamennyi adatot, a betegbiztosítási pénztárukat, valamint az azon szolgálatokra és szervezetekre vonatkozó adatokat, amelyek számukra kifizetést, nyugdíjat vagy bármely más juttatást nyújtanak.

Ha kompenzációs támogatás iránti kérelmet terjesztenek a bíróság elé, a házastársaknak eskü erejével bíró nyilatkozatot kell tenniük a jövedelmükről, anyagi forrásaikról, vagyonukról és életkörülményeikről közölt információk helytállóságáról.

A házasság közös megegyezéssel történő bírósági felbontása esetén a kérelemben nem kell feltüntetni a házasság felbontásának okát, de csatolni kell a házastársak és ügyvédjük/ügyvédeik által keltezéssel és aláírással ellátott megállapodást, amelyben rendezik a válás jogkövetkezményeit, ideértve adott esetben a vagyonjogi rendszer felszámolásáról szóló nyilatkozatot („état liquidatif du régime matrimonial”).

Más esetekben a kérelemben nem kell megjelölni a házasság felbontásának jogalapját vagy okait, de adott esetben szerepelniük kell benne az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeknek.

Érvénytelenítés iránti kereset

Nincs szükség külön iratokra, de a kérelmezőnek képesnek kell lennie olyan dokumentumok benyújtására, amelyek azt bizonyítják, hogy a hivatkozott jogalap(ok) a házasság érvénytelenítését eredményezhetik.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Teljes vagy részleges költségmentességet az anyagi források vizsgálatát követően lehet kapni. (Lásd a „Költségmentesség – Franciaország” című ismertetőt).

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

E bírósági határozatok ellen rendes jogorvoslati eljárásokkal lehet élni.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A házasságot felbontó határozatokat külön eljárás nélkül el kell ismerni.

Ugyanez vonatkozik a házasság érvénytelenítéséről szóló határozatokra is.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Az ilyen határozatok elismerése ellen az ítélet végrehajthatatlanná nyilvánítása iránti keresetet („action en inopposabilité”) kell benyújtani a regionális bíróságon („tribunal de grande instance”). A végrehajthatatlansági határozat lehetővé teszi, hogy megtámadjanak bármely későbbi, a másik fél által benyújtott, külföldi határozat végrehajtására irányuló kérelmet (vagyis egy olyan határozatot, amelynek célja egy másik államban hozott határozat Franciaországban való végrehajthatóságának a kimondása). Az ilyen határozat megtagadása egyenértékű a végrehajtással.

Az eljárás ugyanaz, mint a végrehajthatóvá nyilvánítás esetében.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU rendelet értelmében a házasság felbontására vagy a különválásra alkalmazandó jogot a házastársak választhatják meg.

Ilyen jogválasztás hiányában a házasság felbontására és a különválásra azon állam joga alkalmazandó:

amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található; vagy ennek hiányában
amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bírósághoz fordulástól számított 1 évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában
amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában
az eljáró bíróság országa szerinti jog.

Mindazonáltal, ha a kérelem a különválásnak a házasság felbontására történő változtatására irányul, a házasság felbontására alkalmazandó jog a különválásnál alkalmazott jog lesz, kivéve, ha a házastársak eltérő jogot választanak.

E szabályok akkor is alkalmazandók a házastársakra, ha a házasság felbontására ügyvéd által ellenjegyzett, egy közjegyző hivatalos nyilvántartásában rögzített magánokiratba foglalt közös megegyezés révén kerül sor. A házastársak azonban nem választhatják az eljáró bíróság országa szerinti jogot, mivel nem kerül sor bírósághoz fordulásra.